2011. február 27., vasárnap

Magukban beszélnek

Már akkor tudtam, hogy érdekelni fog utazás után a norvég irodalom, amikor még csak épp eldöntöttük, hogy menjünk tényleg Osloba, egy január végi, ötnapos "nyaralásra". Ez nem lenne evidens egyébként, bár általában érdekel az adott ország kulturális élete, ahol járok, a norvég irodalom más okból piszkált fel. Egyik oka Anders Thomas Jensen dán rendező zseniális filmjei, a másik ok, az örök kíváncsiság a skandináv dolgok iránt, a harmadik, hogy mostanában a skandináv irodalom felkapott lett.

2011. február 11., péntek

A szög a keresztfáról (Susan Sontag: A fényképezésről)


ˇMintha birtokunkban lenne a szög, amivel Krisztust keresztre feszítették."

A létező művészetek közül a legtechnokratább a fényképezés. Nemcsak azért, mert a fotósok alapvető eszköze egy technikai vívmány, amely folyton fejlődik, és az egész tevékenység a különböző gépek, tartozékok és az ezekhez köthető elvek köré épül, hanem azért is, mert a fotóművészet elsősorban mégis a technikával kezdődik és végződik, az esztétikai megfontolások legtöbbször elő sem kerülnek, jóllehet gépet sem kellene a kezünkbe venni az esztétikai háttér megismerése nélkül. A fotó számunkra arról szól, hogy valami a képen érdekes, leképezi számunkra a valóságot, a fogyasztás része, a jelentéktelen témák egyenjogúságának megteremtője. A fotó valami, ami múlttá teszi a képen látható dolgot az exponálás pillanatában, és minél régebbi egy kép, az értéke annál nagyobb számunkra, vagyis idővel szinte minden fotó megdicsőül.

2011. február 2., szerda

Másolat vagy eredeti?


Úgy sejteném, legalább még gyerekként mindenkivel előfordult, hogy azon gondolkodott, esetleg remélte, valahol a Földön van még egy éppolyan ember, mint saját maga. Aki véletlenül pont így néz ki, hiszen miért is ne lehetne a testrészek, az arcberendezés kiosztásában két egyforma a nagy számok törvénye alapján? Később elfogadjuk, hogy mindez sokkal bonyolultabb ennél, a génállomány elég komplikált ahhoz, hogy abszolút hasonlóság ne jöhessen létre, nem beszélve a körülményekről, amikben soványak vagy kövérek, rövid vagy hosszú hajúak, esetleg ragyásak, leégett bőrűek stb. leszünk. Elképzelhető, hogy vannak emberek, akik viszont sosem gondolkodtak ezen, tudatuk realitása nem is kaphatna nagyobb pofont, mintha kiderül, a hasonmás mégis létezik - a másolat vagy a valódi, eddig ismeretlen eredeti? Egy ilyen emberről szól José Saramago Az embermás című regénye.

2011. január 4., kedd

2010 best

Visszatekintettem nem csak az egész 2010-es év olvasmányait (már aminek hagytam lenyomatát, és eszembe is jutott), de megnéztem a 2009 végi fogadalmi listát is, mit is akartam elolvasni a következő, most már elmúlt évben. Nos, egyetlen könyvet sikerült arról a listáról, úgyhogy ez is csak azt bizonyítja, hogy nincsenek örök érvényű, fontosságú könyvek az életemben. Azért a 2010-es lista szebb lett, mint a 2009-es.

Potter 1.

Filmekre már régen rácuppantam, és biztos voltam benne, hogy ezt igazán eredetiben, angolul érdemes olvasni, és így is van. Az első rész elolvasása közben megnéztem újra a filmet - így sem okozott csalódást, bár így rájöttem, hogy számos olyan húzás volt a forgatókönyvben, ami logikai bukfenceket okozhatott volna, ha bárkit zavartak volna ezek az apróságok.

2011. január 3., hétfő

Mágikus irrealizmus


Megint ott vagyok, hogy mire nyújtanék valami reflektet, már vannak ezer mások, akik már minden fontosat, lényegeset elmondtak a műről, és mégsem hagyhatom ki, mert A madárevővel újabb olvasó-fejlődéstörténeti korszakhoz értem, és számos korábbi homályos vonzódást meg tudok magyarázni, ami a déli földrész felé húz.

2010. december 16., csütörtök

Akvarista mindenféle


Ha szeretnék valakinek mutatni valamit a múltamból, amiből ráérez a környezetre, amiben felnőttem, és éltem közel húsz éves koromig, akkor megmutatnám neki a Fishtankot.