
A norvég novelláskötet után Kjell Askildsen-kutatásba fogtam először, és szereztem be A thesszaloniki kutyák című vékonyka novelláskötetét. A kötet első felét Thomas F. utolsó feljegyzései foglalják el, mármint gondolom halála előtt a nagyvilágnak. Eleinte nem tudatosult bennem, hogy ez micsoda, hogy ez a novellafüzér egy öregember napjainak és hétköznapi szenvedéseinek krónikája, s így egyre nyomasztóbb lett, hogy minden egyes darab öregemberről szól, aki nem hülye ugyan, és nem béna, de akár az is lehetne, aki alig mozdul ki, aki tudja, hogy meg fog halni, aki készül a halálra. Fel is merült bennem azonnal, vajon Askildsen ezekkel készült a halálra? Egy másik kötet előszavában szereplő interjútöredékből az derült ki, hogy igen. Ezek a novellák néhány tíz évet "előregondolkodtak", "elképzelték" milyen lesz majd az az utolsó pár nap.