Miért éppen a Rukkola?

Még persze meglehet, hogy kifullad, de sok embernek már így is tiszta nyereség, hogy létrejött a Rukkola. Már az elejétől fogva azon gondolkodtam, miért tetszik ez az embereknek, miért jönnek fel ide, adják ingyen a mindenféle könyveiket, sőt fizetnek postázást azért, hogy valaki megkapja az ő könyvüket, miközben néhány száz forintot is sajnálnak adott esetben a könyvekre az antikváriumokban és az egyéb más adok-veszek oldalakon. Két dolog a kulcs azt hiszem, és mind a kettő egyformán fontos.

Egyre fontosabbá váltak a netes közösségi hálók, lehet, hogy túlzás nélkül állítható, hogy facebook nélkül nem menne. Egyrészt azért, mert így nagyon könnyű a regisztráció, másrészt bizalmat ad. Még akkor is, ha vannak, akik álneves facebook-fiókkal regisztrálnak. Ráadásul így nagyon könnyű mindenféle akciókat lemenedzselni, kiemelni könyveket (pl. minapi 'linkelj be egy általad ajánlott rukkolt könyvet' nagyon megmozgatta a forgalmat). A másik, egyébként ezzel a szemponttal rokon, hogy minél egyszerűbb egy ilyen oldal, annál jobban szeretik használni az emberek. És ilyen a Rukkola. Szép nagy ikonok, gombok, betűk. Világos feltételek, kattintásra rukkolható könyvek - moly.hu nélkül sem tartana itt az oldal -, és kattintásra happolható, bárki számára elérhető, nincsenek korlátok. Az én tapasztalataim egyelőre azt mutatják, hogy a legfiatalabbak számára megy a legkönnyebben, és őket izgatja legkevésbé, hogy postázni kell-e, és pénzbe kerül-e, ők adnak a könyv mellé ajándékot, könyvjelzőt, csomagolnak gondosan, és szeretnek kapcsolatot tartani, írnak szívélyesen levelet, gyorsan reagálnak. Hullámokban jön, vannak napok, amikor 3-4 happolást kapok, és felpörögnek az események. Posta ide-oda, találkozók szervezése. Van, akit levelezéskor már ismerősként üdvözlök...

Persze lesznek a rendszernek kihasználói, az álnéven regisztráltak, a nagymama és a szülők szocializmus óta könyvespolcon porosodó néhány száz könyvét rukkolók, és az oldal tele lesz az ilyen könyvekkel - erre kell a strukturálás, mégis az első happolt könyvem most jelent meg a könyvhéten, szerintem nem is olvasta ezt a példányt senki, és júniusban azért nem vettem meg, mert betelt a könyvre fordítható keretem, vagyis nem akartam költeni rá, most meg itt van ingyen, illetve nem ingyen, hanem cserébe más könyveimért, amikről nem is hittem volna, hogy valakit érdekelni fognak, mert főleg szépirodalomról van szó, pláne ha kortárs... Négy happolt könyvemből három új vagy újszerű állapotú, egy pedig '66-os kiadás, így koránál fogva annyira újszerű nem lehet, de jól tartja magát.

Bár az emberek felfedezhették volna más oldalakon is, akár vegyük csak ide a moly.hu-t, hogy adni jó (ott is lehet cserélni, eladni), eddig azért nem öltött ilyen méreteket a csere, mert a mérleg két serpenyőjének kiegyenlítését mindenki ugyanazzal a féllel képzelte el, tehát akinek adok, attól kapok, csakhogy a Rukkola lehetővé teszi, hogy adjak valakinek úgy, hogy valaki egészen mástól fogok kapni, egészen más értékben adott esetben. Olyan tehát a Rukkola, mint egy piac, összehozza a feleket, egy nagy kalapba bedobjuk amink van, és mindenki kihúzza a számára kedveset, és nincs civakodás, azé a cucc, aki a leggyorsabb, aki a legaktívabb, aki a legtöbbet adja, vagyis hát ha mindig, rendszeresen ad. Csak akkor lehet könyvekhez jutni, ha adunk is. Az értékegyeztetés pedig nem abszolút, mert mindenkinek más a fontos, tehát minden ugyanannyit ér, csak a keresettebb könyvek érnek picivel többet, de általában véve nagy könyvegyenlőség van.

A netes oldalakon, antikváriumokban sok könyvet fillérekért meg lehetne venni, és mégsem kell senkinek, de egy ilyen piacról elviszik. Azért is viszik el, mert rémesen egyszerű. Nem kell Ptk. által szigorúan leszabályzott rendszer, nem kell hatvanhat adatot kitölteni, és nagyon remélem, hogy ez így is marad, nem kell oda állapotkijelzés, nem kell földrajzi meghatározás, mert akkor elindul a szelektálás, lekorlátozza a játékot, pedig épp az a szép, hogy egyik nap Kozármislenyről kapok valamit, másnap Dabasra küldök... hogy ők sincsenek kizárva abból, hogy szuperjó feltételekkel hozzájussanak a könyvhöz, ami érdekli őket. Ha úgy tetszik ez egyben egy vidék-város összehozó program is, vagy felzárkóztatás a vérkeringésbe, ami - én tudom - nagyon hiányozni tud vidéken.

A szabályok zseniálisan vannak megkomponálva. Nem elég a pont, naná, hiszen éppen fennállhatna az az eset, hogy valaki felnyomja a nyolcvankötetes villamosművek évkönyveket, és mindjárt vihetne is... Nem, az is fontos, hogy a könyved érdekeljen valakit, vigyék el, legyen arányában annyi lezárult tranzakciód, amennyi még éppen motivál: 1:3 arányban.

Úgy tűnt eleinte, hogy jön az első kör, és el is fogynak az izgalmas könyvek, és marad ez az áradat, ami sok esetben érdektelen, a ponyvamassza, amiből feltöltöttek már tízet, pedig egy se kell senkinek. De nem, mindig jönnek újak, és ha elég ösztönző marad a rendszer, akkor a könyveket újra és újra feltöltik majd, és érdemes lesz várni, böngészni. Azt hiszem, eddig csak az nem kapott a Rukkolától semmit, aki nem volt elég szemfüles.