2010. január 24., vasárnap

Báthory, a film

Egy új mozi előtt szinte elkerülhetetlen, hogy valamilyen kritikába ne botoljon az óvatlan nézni vágyó, szétspoilerezik vagy csak egy véleménnyel megadják az alaphangulatot a filmhez a neten vagy másutt (én is olvastam egy-két kritikát e film előtt, és máris árgusabb szemekkel néztem rá), ám ez nem feltétlenül tesz jót, szóval, aki a jelzett filmet meg szeretné nézni, inkább hagyja ki a lenti sorok elolvasását, vagy olvassa kizárólag saját felelősségre.

2010. január 18., hétfő

Mugison


Első látásra és hallásra megszeretni, és lelni egy zenészt, előadót, akit ezentúl bizton az elsőszámú kedvencemnek fogok nevezni. Ugyanis nem sok olyan van, akiről mindent tudni szeretnék, akinek minden zenéjét és videóját, a napjairól, őrületeiről, originál CD-ket és egyáltalán mindent be akarok fogadni, és magamének érzem, hasonlónak. A legfontosabb, amiért mesélnem kell róla, hogy ő, Mugison az, aki úgy csinál zenét, ahogy én csinálnék, ha zenész lennék. Van akinek az lenne a katalizátor, ha kiderül, hogy 2006-ban Mugison a Moers-fellépők között volt, bizony. Nekem, hogy ez a zene most a legfontosabb, hogy valamiképp teljesen ki tudja fejezni azt, ami vagyok, a sokféle mindenségemet, a szerelmet, a vadságot, a szentimentalizmust, a vándorlást egyedül, a szoba csendjét, bámulni az eget, táncolni és alkotni, szóval mindent.

Egy videóval kezdődött, ezzel: http://www.youtube.com/watch?v=HWYQTjgy4tE&feature=player_embedded

2010. január 6., szerda

Kísérlet, JPod


Úgy döntöttem, hogy kísérletezem egy kicsit – úgyis a saját szakállamra. Ha szeretnék többet tudni a ma irodalmáról, arról, amit az emberek megvesznek, kölcsönöznek és olvasnak, ami a napjaikat kitölti a békávén. Szűrés volt, idegen nyelvű, vagyis angol legyen. Ennyi. És aki elsőre szembejön, ül a villamoson, belép a munkahelyem ajtaján, ott van ahol épp edzek, tanulok, koncertet nézek (utalás a tegnapi Szimplakertes minikoncertre. Nagyon érdekes volt ám, hogy miután van udum pár hete, életem első olyan koncertje is véletlenül elémakadt, ahol két udut is láthattam, na meg a ceglédi kannát használatban. Tapasztalat volt, már kezdem érezni, hogy melyik játék milyen. Ez az udus kicsit unalmasan játszott, de egyébként ügyes volt.)