A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Németh László. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Németh László. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 19., kedd

Ahol az ösztönlény és a felettes én találkozik

Az ősz kedvez a befogadásnak, befelé fordulás, a nyár ezerszínű rothadásba bomló virágainak néma csodálata meleg takarók alól, forró teákkal felmelegítve, kevesebb meztelenkedés, több bezárkózás. És akkor kijön Krasznahorkai új könyve, ami végre szakít az utóbbi kiadványok alkotói agóniájával, és új inspirációtól fűtve valami egészen másra használja képességeit, mint eddig tette.

2009. július 12., vasárnap

Németh László: Iszony

Tudom kategorizálni a könyveket/könyveimet, de az ún. “kedvenc könyvem” kategóriába nem nagyon tudtam mit pakolni, körülbelül ahogy a “kedvenc zeném” kategóriába sem. Így mindig a legutóbb olvasott/hallgatott élmények kerültek ide, de még ezeket is nehéz volt összeszedni. Valahogy mindig nehezen szedtem össze, hogy miket olvasok/hallgatok, nagyon sok “átfolyik” rajtam, kis lenyomat képződik, ami egyre kopik az idővel, ezért vezettem egy időben egy vázlatos olvasónaplót, ami ugyanarra a sorsra jutott, mint a sokéves naplóim, verseim; írott hamvaikon hét-nyolc éves bozót nőhetett; örülnék ha néhány akác vagy hárs is, de ezt nem lehet tudni, lehet, hogy spórák ették meg, vagy aszfalt alatt pihennek már.