Miután említés szintjén írtam csak le, hogy idén A Létet is olvastam, és igazából nem is tudtam volna róla valami nagyobbat írni, egyrészt mert nem vagyok hozzá elég nagy, másrészt kellene még egyszer, harmadszor, mert már nem elég jól emlékszem, és erre mentségem is van, igen vizsgaidőszak, de épp ezért megint felüvöltött a létezésért az olvasónapló, mert az a most következőnél is elkélne, mert első blikkre olyan helyes gondolataim voltak, mert most megint jön a száraz megemlékezés, hidegvérrel... A Skuggabaldur mondjuk ilyen, egy vésett jégtömb, amiről a hirtelen fényben leolvadnak a rovátkák, és csak az ősi matéria marad, ahogy az isten megteremtette ott, Izlandon. Nagyon lehet szeretni.
2011. december 30., péntek
A lét. Könnyű.
Kundera irodalma újra aktuális, olvassuk, olvassuk. A lét elviselhetetlen könnyűségének minden mondata finom, kimunkált, mintha évtizedek óta rágta volna őket. Lehet, hogy így is volt. Tőle szívesen tanulnék írni. Ezért is szereztem be A regényírás művészetét, ami önmagában is művészi egyébként. Aktualitásként ízlelgessük viszont a prágai tavaszt, és lássuk, a hatalom mennyire szereti kiengedni kezéből az irányítást.
Muss es sein?
Muss es sein?
2011. december 29., csütörtök
A jövő nem a miénk
Lassanként megmondható, melyek azok a kultúrcsaládok, amelyekből szívesen olvasok, és a polcaim feloszthatók eszerint. Ez valami jó dolog, mert a mindenérdekelből előbb-utóbb tudatos keresés-olvasás fejlődik. Viszont a specializálódásnak megvan az a hátránya, hogy elég gyorsan bele lehet ütközni abba, hogy bizony nem elég elérhetőek magyar fordításban a külföldi kortársak. Ezért is tartom nagyszerűnek, hogy nálunk is megjelent, Kertes Gábor fordításában, A jövő nem a miénk című latin-amerikai elbeszélés-antológia.
Címkék:
2011,
külföldi,
Latin-Amerika,
Samanta Schweblin
2011. december 6., kedd
jóságos könyveim
Ismét átengedtem egy durvább szűrőn a könyvespolcaim tartalmát, és van itt jópár érdekes könyv, amit továbbadnék érdeklődő olvasáskedvelőknek.
Van itt kérem
Spiró György Fogság
Viktor Pelevin Generation P
Mészöly Miklós Bolond utazás
Döblin Berlin, Alexanderplatz
Tar Sándor Szürke galamb
Paul Auster New York Trilogy
egy Krasznahorkai könyv is
egy Konrad Lorenz
Audrey Niffenegger Az időutazó felesége
Paulus
Lénárd Sándor
és Lovas Ildikó
és versek, versek
meg még egy s más
Itt a lista, amely még bővülni fog.
Van itt kérem
Spiró György Fogság
Viktor Pelevin Generation P
Mészöly Miklós Bolond utazás
Döblin Berlin, Alexanderplatz
Tar Sándor Szürke galamb
Paul Auster New York Trilogy
egy Krasznahorkai könyv is
egy Konrad Lorenz
Audrey Niffenegger Az időutazó felesége
Paulus
Lénárd Sándor
és Lovas Ildikó
és versek, versek
meg még egy s más
Itt a lista, amely még bővülni fog.
KaisersTv Ungarn
Ezt nem olvasni kell, hanem nézni, ott ülni az előadáson, végigröhögni, aztán félmosollyal hümmögni hazáig, hogy akkor most véget ért a sztori, vagy az utolsó csavarral az ölünkbe dobta a kérdést, a megoldás kínját, tessék néző, utaztál egy kicsit ugyan, de most már térj észhez, emez itt történik és most. Lehervad a vigyor.
2011. november 3., csütörtök
Fűbe-fába orvosság - ki volt Oláh Andor?
A '80-as években vékony, fekete borítós könyvecskék oktatták a befőzéstől a sebkezelésig a modern nőket, családanyákat az élet csínjára-bínjára. Ez volt a Nők Magazinja Kiskönyvtára sorozat. Nekünk is volt legalább három, közte A természet patikája is, ami az első lökést adta még nagyon gyerekként a gyógynövények megismerésére, aztán a gyógyfüves öngyógyításra, majd gyűjtésre, és úgy tűnik, örök életre tippet adott a túlélőreggeli receptjéhez. A könyvet a népi hagyományok és az elérhető irodalom kimazsolázásával Oláh Andor írta. Jó sok évvel később, most egy másik könyvét olvasom, és megint ledöbbentett, mennyi későbbi reformtáplálkozási, akár világnézeti gondolkodási irányzat gyökerét nyalábolta össze, így hát kíváncsi lettem arra is, ki is az az Oláh Andor.
Címkék:
2011,
fenntartható fejlődés,
nemnövekedés,
táplálkozás
Regények regénye
Teljesen gyanútlanul sétáltam bele Calvino csapdájába. Július végén volt, hogy az újonnan kiadott Calvino regényekből a Ha egy téli éjszakán egy utazót megvettem. Regények regénye helyett pontosabb lenne a regény a regényről, elbeszélésről, idő- és fikciófonat. Azt hiszem, ennek a könyvnek mindenképp elő kell kerülnie egy írói kurzuson.
Eleinte tolakodó volt ez a bizalmaskodás, így olvasó, úgy nyájas olvasó, és pimasznak az, hogy még az olvasó személyét is kitalálja, így lesz belőlünk is fikció, és találjuk magunkat rögvest a regény lapjain férfiként, legyünk akárkik egyébként. Ezek a semmitmondó címek! Kezdve a Ha egy téli éjszakán egy utazóval..:)
Nem szeretném lelőni a fő poént, ezért jobbnak látom, ha nem írok róla többet, csak annyit, hogy a mexikói indiános a kedvencem.
Eleinte tolakodó volt ez a bizalmaskodás, így olvasó, úgy nyájas olvasó, és pimasznak az, hogy még az olvasó személyét is kitalálja, így lesz belőlünk is fikció, és találjuk magunkat rögvest a regény lapjain férfiként, legyünk akárkik egyébként. Ezek a semmitmondó címek! Kezdve a Ha egy téli éjszakán egy utazóval..:)
Nem szeretném lelőni a fő poént, ezért jobbnak látom, ha nem írok róla többet, csak annyit, hogy a mexikói indiános a kedvencem.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




