2009. június 30., kedd

Krasznahorkai: Rombolás és bánat az ég alatt

WU: Az üres felületen van a lényeg. Helyet hagy a gondolatnak. A klasszikus kínai költészet és a klasszikus kínai festészet is kevés szóval, illetve kevés tussal dolgozott. Li Bai, ha írt valamit, azt mindig csak néhány vonással, néhány szóval tette, mert tudta, hogy amit nem ír le, az adja a jelentés monumentális erejét. Az üres tér jelentőségét nagyon nehéz megérteni annak, aki Nyugatról jön. Az Önök fogalma a valamiről, gyökeresen eltér attól, amit mi értünk rajta. S Önöknél következésképpen nem létezik az ürességnek az a rendkívül gazdag jelentése, mint nálunk. Nem létezik, tehát nem is hasonlítható össze semmivel. Nincs hely Önben, hogy megértse, mi az üres. És a kínai művészet lényege ez az üres.

2009. április 28., kedd

Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony

Végülis minek szálltam villamosra, úgyis fázik éjjelente a lábam, kell neki a mozgás, a vérkeringés, de épp jött a hazavivő villamos, most másfele kell, át kell menni ma a Dunán, de még nem a következő megálló, technikai okok állítanak meg, pedig éreztem az égésszagot az előzőn, nem is az hibásodott meg, jóval feljebb volt a gond. Gyalogléptek Szabadságon, a víz tömege, erős szél gyúrja, lapítja dagadtra, a hullámzás most nem a fodros vízszínt, inkább zöldet mutat, közel sem megyek a korláthoz, magába húz. Hiába, hogy becsületes dolgom van itt, nem állhatom a Kálvin teret, a betonport a szememben, a libasort a fal mentén, a légkalapácslikacsos hámló utakat. Libasor, lassan halad, menetelünk. A gödrökbe nézek, valahol elöl ropogás, mintha fegyver szólna. A gödrökben mi van – tömegsírok?