2011. augusztus 31., szerda

Pixel

Kevés kortárs szépirodalmat látok a tömegközlekedésen olvasni, de ezt határozottan szoktam, ránézésre értelmiségi, fiatal nők kezében, elmélyülten, és most már engem is érdekel, mert a könyvesboltban találomra beleolvastam, és egyszerre volt közönségesen izgató és kíváncsiságot felkeltő az a másfél oldal, amikor becsuktam a könyvet, kiderült, hogy a fülszövegen is épp az a rész van, amit olvastam, szóval jellemző, talán épp ilyen ez a könyv, izgató és kíváncsi(skodó). Lehet, hogy méltó párja a Magas labdának, ami szerintem az eddigi legjobb, legkiforrottabb kötete.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése