Lehetne csinálni könyvtárnéző túrákat, persze ha nem lenne nyáron, meg amúgy hétvégén zárva többnyire minden könyvtár. Pedig, hogy milyen kincsek vannak, azt az alábbi ábra is mutatja... úgy pár éve figyeltem fel rá, hogy a bajai könyvtár egy impozáns zsinagógában kapott helyet, csak hát eddig mindig hétvégén voltam, amikor mindössze a csukott rácson át lehet leskelődni.
Alant a belső udvarról látható a zsinagóga-könyvtár. Micsoda hasznosítása egy ilyen remek épületnek! Az Alföld bővelkedik elhagyott zsinagógákban, láttam én már olyat is, amiben bútorbolt volt, és nos az... elég szánalmas. Baján azonban nagyszerűen ötvöződik a vallásos, középületi hangulat a közkönyvtárival, aminek ugyancsak megvan a maga áhítatossága.
Bár az őstörténelemtől kezdve lakott hely volt, a 17. század végén lett város Bajából és a 18-19. században vált fontos alföldi központtá. Tele van a város gyönyörű klasszicista, késő barokk és copf stílusban épült házakkal, a kis utcákban felbukkanó műemlék táblák, az elszórtan sokfelé fellelhető koros épületek, a Sugó ívén kanyarodó utcák, az enyhe balkáni beütés teszik a legvonzóbb alföldi várossá - szerintem.
A 19. század közepére, mint valami aranykorban, nagyon sok minden épült. Mint például ez a zsinagóga is. 1845-re lett "kulcsrakész". Építésekor a városrendezési szempontokat tartották szem előtt, így a bejárat nem a vallási előírások szerint tájolt. A 20. század azonban más alföldi városokhoz hasonlóan elsodorta a városi zsidóságot, és az épületet a megmaradtak nem tudták fenntartani. A városra bízták a zsinagóga sorsát, amely pedig az épület jellegét a lehető legnagyobb mértékben szem előtt tartva könyvtárat csinált belőle.
 |
| A zsidó áldozatok nevét soroló kerengő, középütt a rabbi hamvai(?) |
És ez nem csak szöveg. Ahogy bementünk, akár mehettünk volna templomba is, csak az elparavánozott előtér után derül ki, hogy könyvtárban vagyunk. Itt kap helyet a recepció és mindenféle adminisztráció. Középütt a látogatóknak fenntartott számítógépek, amiket használnak is az olvasók, oldalt pedig a boltívek alatt végig a könyvsorok.
Az oldalhajókban pihenők, hangulatos emelet, ugyancsak pihenőkkel, asztalokkal, lámpával, meghitt zugokkal.
Egy könyvtár értéke persze nem merül ki az épület szépségében. Elég rendesen átfésültük a kínálatot is, és arra sem lehet panasz. Bőséges helyet töltenek meg az "újdonságok" polcai, a találomra kiválasztott kortárs szerzőktől is minden fontosat megtalálni. Igazából semmi olyan nem tudott eszembe jutni, ami hiányozhat. Még a kortárs költőktől is voltak kötetek.
A kikölcsönzött könyvekkel pedig máris le lehet bújni itt. Fantasztikus ez a kert.
Az egyik legszebb dolog pedig az, mintha nem rongálnák a könyvtár-zsinagógát, a jövő-menő látogatókat nem ellenőrizgeti, követi senki. Így még egy I. Ferenc Józsefnek készült vagy egy méter széles borítójú "
Király könyvét" is simán végiglapozgathattunk, amire nem hiszem, hogy a kölcsönkönyvtári részlegen máshol lehetőségünk lett volna.
Egyébként a márványlapok mögött falba mélyesztett perselyekbe gyűjtöttek a tanulók, a betegek és egyáltalán a szegények javára.
Pár száz méterre innen pedig a mindig nyitva(!) álló ortodox templom áll. Ez egy ilyen nyitott város, ahol ugyanúgy végig lehet menni a városon fürdőruhában, mint a Balatonnál.
